A munkaköri alkalmassági vizsgálat változásai 2024. szeptembertől

Szűkül azoknak a foglalkozásoknak a köre, ahol alkalmazni kell munkaköri alkalmassági vizsgálatot. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján 2024. szeptember 1-jétől bizonyos esetekben megszűnik a munkára való alkalmasság kötelező orvosi vizsgálathoz kötése.

A 2023. évi CIX. törvényben  alapján  2024. szeptembertől nem minden munkakörben foglalkoztatottnál lesz szükséges az üzemorvosi vélemény, vagyis kötelező a munkaköri alkalmassági vizsgálat. A kormány kapott felhatalmazást, hogy külön rendeletben határozza meg azon munkakörök, foglalkozások körét, amire a kötelezettség fennmarad. Tehát jogszabály meghatározhat olyan munkaköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében a munkára való alkalmasságról továbbra is orvosi vizsgálat alapján kell dönteni, emellett a munkáltató is elrendelheti az orvosi vizsgálatot.

A munkáltatónak kell megvizsgálni, hogy az adott munkakör beleesik-e a kötelező körbe.  Az alábbi ágazatban továbbra is kötelező maradhat a szűrés:

1.         bűncselekmények megelőzése

2.         büntetés-végrehajtás

3.         élet- és vagyonbiztonság védelme

4.         határrendészet 6. idegenrendészetért és menekültügy

5.         katasztrófák elleni védekezés

6.         közbiztonság

7.         közfoglalkoztatás

8.         közszolgálati életpálya kidolgozás

9.         köziratok kezelésének szakmai irányítása

10.        közlekedésrendészet

11.        közterület-felügyelet szabályozás

12.        külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítése

13.        rendészet

14.        szabálysértési szabályozás

15.        terrorizmus elleni küzdelem

16.        kéményseprő-ipari tevékenység

17.        társadalmi felzárkózás

18.        egészségbiztosítás

19.        egészségügy

20.        a gyermekek és az ifjúság védelme

21.        kábítószer-megelőzés és kábítószerügyi koordinációs feladatok, 29. köznevelés, 30. szociálpolitika.

 Továbbra is kötelező maradhat a szűrés:

 1. Fokozott baleseti veszély

•  Magasban végzett munka: a munkavégzés magassága meghaladja a 2 m-t.

•  Földalatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati mélyfúrási munkakörök.

• Tűz- és robbanásveszéllyel járó munkakörök: az ipari robbantóanyagok gyártásával, tárolásával, szállításával és felhasználásával kapcsolatos tevékenységek.

• Villamosüzemi munkakörök: erősáramú üzemi szabályzat alapján erősáramú villamos berendezéseken feszültség alatti, feszültség közelében és veszélyes közelségben végzett tevékenységek.

•  Feszültség alatti munkavégzéssel járó munkakörök (FAM); Egyéb feszültség alatt végzett tevékenységek.

• Egyéb baleseti veszéllyel járó munkakörök: mozgó munkaeszközök, munkaeszközök mozgó elemei, haladó (mozgó) termékek, alapanyagok, félkész és késztermékek mellett vagy közelében végzett munka.

 2. Terhelő munkahelyi klíma (meleg, hideg)

A munkahely melegnek minősül: ha a szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 °C-ot és az országos tisztifőorvos a hőség miatt a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást kiadta. Zárt térben: ha a munkahelyi klíma a munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja. A munkahely hidegnek minősül, ha a hőmérséklet a munkaidő 50%-ánál hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el.

 3. Zaj (felső beavatkozási határértéket meghaladó esetben)

A felső beavatkozási határértéket [LEX,8h = 85 dB(A), illetve pcsúcs[Lmax] = 140 Pa [137 dB(C)] meghaladó munkahelyi zajexpozíció a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló jogszabály alapján.

 4. Ionizáló sugárzás

Sugárveszélyes munkahelyen (pl. az MSZ 62–7:2017 szabvány szerinti ipari izotóplaboratóriumok, orvosi izotóplaboratóriumok) a kockázatértékelés alapján, ionizáló sugárzásból eredő egészségkárosodás kockázatával (dóziskorlát túllépése) járó tevékenységek esetén az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak nem munkaköri kötelezettségük keretében kitett személyek egészsége védelmének szabályairól szóló jogszabály és az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló jogszabály alapján.

 5. Mesterséges optikai sugárzás (például lézer)

Nem-koherens optikai sugárzások (UV-A, UV-B, UV-C, IR-A és IR-B), valamint lézer optikai sugárzások. A munkavállalókat érő mesterséges optikai sugárzás expozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló jogszabály 1-2. melléklete szerinti expozíciós határértékeket meghaladó expozícióval járó tevékenységek.

 6. Vibráció (helyileg ható és/vagy egész test) prevenciós határértéket meghaladó esetben

Prevenciós határértéket meghaladó rezgésexpozíció: kéz/kar rezgés: 2,5 m/s2 (8 órás referencia idő), egész testre ható: 0,5 m/s2, a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről szóló jogszabály alapján.

 7. Kémiai kóroki tényezőnek kitett munkakörök

Minden olyan tevékenység, amelynek során a munkavállalót, valamint a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyt veszélyes anyag és veszélyes keverék (ide értve a rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító anyagokat is) hatása érheti. Veszélyes anyag/keverék: minden olyan vegyi anyag, amely kockázatot jelent a munkavállalók biztonságára vagy egészségére fiziko-kémiai, kémiai vagy toxikológiai tulajdonságai és felhasználási módja vagy munkahelyen való jelenlét miatt.

 8. Járványügyi érdekből kiemelt munkakör

• Egészségügyi intézményekben az újszülöttek, koraszülöttek, csecsemő- és gyermekbetegek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör; óvodákban, bölcsődei ellátást biztosító intézményekben, szolgáltatásokban, csecsemő- és gyermekotthonokban a csecsemők, illetve a gyermekek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör.

• Közfogyasztásra szánt élelmiszer (beleértve az ételt, italt) előállításával, valamint forgalmazásával (kivéve a csomagolt élelmiszerek és a nyers zöldség-gyümölcsfélék szállítását, tárolását) foglalkozó, továbbá ilyen munkahelyeken tisztítást, takarítást végző személy.

 9. Tüdőfibrózist okozó poroknak vagy azbeszt ártalomnak kitett munkakörök

Építőiparban, mezőgazdaságban vagy bármely egyéb területen tüdőfibrózist okozó poroknak vagy azbeszt ártalomnak kitett munkakörök.

 10. Biológiai kóroki tényezőnek kitett munkakörök

Egészségügyi és szociális ellátásban végzett munkák, beleértve az elkülönítő, valamint a kórbonctani részlegeket; klinikai, állatorvosi diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák; szennyvíztisztító berendezésekben, járható szelvényű szennyvízelvezető művekben végzett munkák; hulladék megsemmisítő, ártalmatlanító létesítményekben végzett munkák.

 11. Éjszakai műszakban végzett munka

A 22 és 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.

12. Kézi tehermozgatás 10 kilogramm felett

Elmondható, hogy a munkáltatóknak szükséges valamennyi munkakör esetén megvizsgálniuk, hogy az új szabályozás alapján is kötelező-e az orvosi alkalmassági vizsgálat elvégzése vagy sem. A munkáltatók választásuk szerint azon munkakörök esetén is előírhatják az orvosi vizsgálat elvégzését, amelyek nem tartoznak a jogszabály szerinti munkakörökbe, ugyanakkor ennek szabályait belső eljárásrendben szükséges kialakítaniuk